A bélmikrobióta születéstől együtt fejlődik a gazdaszervezettel, és komplex kölcsönhatásban van vele. Összetétele az élet folyamán változik. Hároméves kortól a két domináns törzs (Firmicutes / Bacteroidetes) arányának emelke­dését tekintették korábban az obesitas markerének. Későbbi vizsgálatok alapján az arány megváltozása helyett a két baktériumtörzsön belül az elhí­zásért felelős egyes nemzetségek túlburjánzását gondolják oki tényezőnek.

A cikk hangsúlyozza a major opioid terápia indikációjának feltételeit kró­nikus fájdalom betegségekben. Kiemeli, hogy a mellékhatások megelőzé­sének legfontosabb momentuma a korrekt indikáció és a jól felépített, jól kontrollált terápia. Röviden említi az opioidreceptorokat és az opioidok hatásait, majd részletesen taglalja a tartósan alkalmazott major opioid terápia korai és késői mellékhatásait.

Az életkor, a fizikai aktivitás, a testtömeg és bizonyos táplálékok fogyasz­tása négy olyan tényező, ami bizonyítottan befolyásolja a kardiovaszkulá­ris betegségek kialakulását. Ugyanerről a négy tényezőről azonban azt is tudjuk, hogy hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Lehetséges, hogy ezeknek a kardiovaszkuláris kockázati tényezőknek a hátterében a bél dysbiosisa a tényleges ható tényező? 

Az ízek megfelelő érzékelése magától értetődő minden egészséges ember számára. Ugyanakkor számos olyan állapota létezik az emberi szervezetnek, amelyben az ízérzékelő rendszerben is változások lépnek fel. Az ízérzékelés zavarával a táplálkozás minősége romlik, mennyisége csökken, az egyén elveszíti az étkezésből adódó örömérzetét, komolyan károsodhat az élet minősége. Ezek a panaszok a páciensek egyre szélesebb körét érintik, ezért fontos az ízérzékeléssel foglalkoznunk. Közleményünk érinti az ízérzékelés anatómiáját, élettanát, majd az ízérzékelés megváltozását, zavarait mutat­juk be többféle aspektusból.

A kalciumérzékelő receptorral kapcsolatos ismeretek folyamatos bővülése lehetővé teszi egyes ritka betegségek könnyebb felismerését és kezelését, továbbá segítséget nyújthat differenciáldiagnosztikai kérdésekben. Az új ismeretek és fejlesztések eredményeként a receptor megváltozott funkciójához köthető kórállapotok ellátása is változik, illetve változhat.

Kisebb esetsorozatok és elővizsgálatok alapján a közeljövőben előrelépés várható a majdnem kizárólag fiatal, dohányzó férfiakat érintő betegség terápiájában, így remélhetőleg egyre jobb eséllyel kímélhetjük meg bete­geinket a minor vagy major végtag-amputációtól.

A szabályozó T-sejtek (T_reg) fontos szereplők a gyulladásos folyamatok gátlásában és az immuntolerancia fenntartásában. Növekvő érdeklődés övezi a pro- és prebiotikumok autoimmun betegségekben történő fel­használásának kutatását. A cikk részletesen bemutatja a T_reg sejtek pro- és prebiotikumok általi aktiválásának mechanizmusait.

Autoimmunity Reviews, 2016. április

BEVEZETÉS
Az első veleszületett agammaglobulinaemiás eset leírója, Ogden Bruton gyermekgyógyászról elnevezett Bruton tirozin-kináz (BTK) egy citoplazmatikus, nem receptor jellegű tirozin-kináz, amely a nem receptor jellegű tirozin-kinázok második legnagyobb csoportjába, a Tec kinázok közé tartozik.

Öt véletlen besorolásos klinikai vizsgálat elemzése degarelix alkalmazása mellett jobb betegségkontrollt igazolt előrehaladott prosztatarákban, mint LHRH-agonista-kezelés kapcsán. Előrehaladott prosztatarákban a betegséggel kapcsolatos kimene­telek különbözősége abból fakadhat, hogy a degarelix hatásmechanizmusa eltér az LHRH agonistákétól.

European Urology, 2014. december és Plos One, 2015. március

A különféle G-fehérjéhez kapcsolt receptorok szerkezetén alapuló tervszerű gyógyszerfejlesztés új, eddig ismeretlen típusú, célzottabb hatású molekulákhoz vezethet el. A fehérjék térbeli szerkezetének feltárása a jelátvitel mechanizmusának jobb megértését is lehetővé teszi. Mindez megkönnyíti a meghatározott tulajdonságokkal rendelkező molekulák célzott fejlesztését, és végeredményben specifikus farmakológiai tulajdonságokkal rendelkező hatóanyagokat lehet ilyen módon kifejleszteni.